Íme egy újabb blog, melynek szerzője még véletlenül sem esik abba a tévhitbe, miszerint a világ dolgairól szóló elmélkedéseit bárki is szívesen olvassa. Amikor ilyen blogokba botlok, mindig eszembe jut a sok aktuálpolitikai kérdésekben észt osztó hülyegyerek, és örvendek, hogy nem mindenki gondolja úgy, hogy szerepe van, feladata neadjisten.
A hölgy írt egy regényt. Egy romantikus regényt, minden kellékkel, ami egy ilyen regényhez jár. Magát a művet egyelőre addig olvastam el, hogy a faszi megcsókolja a lányt. Olyan, amilyen, nem akarok róla beszélni, mert nekem a blog a fontos. És az jó. Őszinte, értelmes, lelkes. Ennyire kedves, a szó lehető legjobb értelmében naív, aranyos szerzőt nem tudom, fogok-e még valaha találni. Mesél arról, hogy hogy írta a regényt, mire gondolt közben, hogy utána hogyan próbálta kiadatni, és végül hogy lett a dologból online ingyenesen letölthető-terjeszthető mű.
Nem szokványos ajánló, mert nagyon friss a blog, nem is tudom, hogy botlottam bele, de magával ragadott, rögtön elolvastam minden posztot. És a végére egyértelműnek tűnt, hogy ajánlom itt. És hátha a regény is megtetszik valakinek, hátha egy kiadónak... Hajrá. Persze, hogy feed, de azt még nem tudni, hogy valódi, frissülős blog lesz-e ebből. Ha nem, akkor legfeljebb kiszedjük az etetőből.
| romantikusregeny.blog.hu |
 |
Utolsó kommentek