Nehéz lesz olyasmit írni a fickóról, ami még nem hangzott el. Nyelvész Józsi azon kevesek egyike, aki szinte minden babért learatott már, ami csak a magyar blogoszféra jó ugaros talaján megteremhet: könyv, interjúk, cikkek, opera (én a maestrót azért fejbe baszkodtam volna párszor érte, de reklámnak biztos jó volt), nyelvésztől az újságíróig elég sokan méltatták a szerző munkásságát, úgyhogy ezt most talán felesleges újra megtenni, inkább csak kiemelnék pár dolgot a valódi összefüggéseket oly komolyan láttatva, mint egy Megan Fox-alakítás.

Ami a névválasztást illeti, ilyen önkritikát ritkán látni bloggernél (meg máshol is), a siker egyik titka talán pont az volt, hogy mindvégig megmaradt ez az alázat, ahogy a dolgok szépen a társadalomkritikáig gyűrűztek (akkor is inkább láttat, mint bírál). Számomra külön öröm volt, hogy a pedigrés irodalmárok kapkodták a fejüket, vajon melyik ismert személyiség rejtőzik a név mögött (a szó, hogy „tehetség” mára teljesen ismeretlen a számukra), s a nagy felhajtásban még a magyar szótárregény ködös tekintetű szülőatyja is elfelejtette, hogy Nyelvész Józsi cikkeit publikálja éppen. De nemcsak az irodalmárokra vert rá köröket, hanem a nyelvészekre is, pedig azokkal már nem ilyen könnyű, hiszen például ők is tudnak szótárt írni. Ennek ellenére a hazai szlengkutatás meglehetősen gyenge lábakon áll. A megoldás egyszerű: alulnézet belülnézetből – na ez nem ment eddig senkinek, s így talán még az is elnézhető, hogy a szerző olykor kitalál ezt-azt, hiszen nem csak leírja, de írja is a szlenget, és miért ne tehetné. Szóval feed, ez gondolom, nem lep meg senkit, az talán már igen, hogy a tervezett pihenő jó húzás szerintünk. Kell az mindenkinek, ha értik, hogy mondom.

szleng.blog.hu