Mindig reménykedtem benne, hogy nem csak hatalom- és irányításmániás tanárok léteznek, olyanok, akiktől mást se hallunk, csak hogy milyen nehéz ez a szakma és mennyire nem becsüli meg őket senki, miközben mondjuk egy ’83-as kiadású földrajzkönyvből (amit nem átallnak odavágni a diákhoz, ha az kínjában inkább mással kezd el foglalkozni) próbálják tanítani Európa gazdaságát. A Tanárblog szerzői nem ilyenek. Úgy nézem, viszonylag fiatalok és igen nyitottak az új módszerekkel kapcsolatban. Ismerik és (ki)használják a netet, sőt más egyéb programokat, lehetőségeket is. Nem is a klasszikus értelemben vett blog ez, több annál: rengeteg anyag van például, amivel egyértelműen egymást igyekeznek segíteni a kollégák. Ilyenek például az óravázlatok, amikkel kapcsolatban elmondható, hogy bizony sokáig mankóul szolgálnak egy pályája elején lévő tanár számára, s a tipikus régi vágású tanarak szerint ezeket mindenkinek magának kell otthon kikínlódnia, s az teszi a folyamatot igazán széppé és értékessé, hogy közben rengeteg hasznos időt veszíthetünk. Hát úgy tűnik, mégsem kell, na. Ez a cikk meg különösen jó. Feed.

tanarblog.hu