Divatos dolog képtőművészeti alkotások kapcsán feltenni a kérdést, hogy voltaképp mit ábrázol? Ha ezen az úton végigmegyünk, végül eljuthatunk oda, hogy bolond, aki ecsetet vesz a kezébe, mióta feltalálták a fényképezőgépet. No hagyjuk is az elméletet, mert úgyse valószínű, hogy itt a BlogWatchon érvényes válasz születik egy ilyen komoly filozófiai kérdésben, úgyhogy nézzük a blogot. Nyilván nehéz dolog megítélni, de nekem amikor először láttam, a "kurva jó" kategóriába simán bekerült. És most azt kéne elmondanom, hogy miért. Vagy legalább azt, hogy miért érzem úgy, hogy felelős blogkritikusként megengedhetem magamnak, hogy a T. Olvasó idejéből, aki erre a posztra szánt néhány percet, úgy érezzem, ez a blog is elvehet legalább ennyit -- de szerintem sokkal többet.

Zongora

Egyszerűnek (mondott) rajzok sorakoznak, címmel. Ennyi az egész. Na de ha valahol, hát itt aztán a cím tényleg nagyon szorosan hozzátartozik az alkotáshoz, olyannyira, hogy nélküle semmit nem érne talán az egész. Nézzük meg pl. a nátha című alkotást. Ennél pontosabban nem tudom, hogyan lehetne visszaadni azt az érzést. Vagy a tó címűt: az a kis változtatás, ami a gyerekek(?) tükörképében felfedezhető, tényleg művészetté teszi ezt a képet. Nem tudom, mitől és miért, de valami az emberben belül "rárezonál", és szinte azt mondhatni, a tóság platóni ideájához közelítünk. És miért van hideg a januárban című képen? Nem tudom, de hideg van. És számtalan ilyen, köztük egy csomót nem értek vagy érzek, de mit számít, legközelebb talán majd igen. Nem tudom, ki csinálja, miért csinálja, mit gondol (ezügyben a 37-et tessék megnézni kommentestül), de én élvezettel nézegetem, és ennyi elég is ahhoz, hogy feed-be ajánljam.

atomgomba.blog.hu