Amikor Nathanp elkezdte csinálni a Honduras-blogot, már lehetett tudni, hogy valami készül, és akkor még azt lehetett hinni, hogy jó lesz ez az egész elképzelése az Indexnek. Nos, hogy tömör legyek, nem lett az. Ami meglepő, mert a fociról olyan tehetséges fickók, mint pl. éppen az említett Nathanp, elvileg ugye csak tudnak már írni valamit… Ehhez képest szinte az összes szurkolói blog egy langyos finghoz hasonlít, egy-egy blog egy-egy posztját leszámítva (mint mondjuk a már lassan kedvencé váló Hódos Hajnalka olaszokat búcsúztató írása). Általában legyen elég ennyi, ha kedves szerzőtársaim másként látják, majd megírják a maguk csapatáét. Én is rátérnék a német blogra, mert jellemhibáim egyike, hogy mióta focit nézek, a Mannschaftnak szurkolok.

Elég szar. Ha van bármi széles e netbe', ami erőltetett, akkor a német szurkerblog az lett. Ez az Afrika Korpsos hülyeség, meg hogy csapataink, meg Rommel… Értem a szándékot, sőt egyet is értenék ezzel a vicces-ironikus megközelítéssel, de sajnos a megvalósítás nem jön össze, arról nem is beszélve, hogy amikor fontos, kommentálandó pörgés van a csapat körül, akkor mély hallgatásba burokolózik a szerző. Mondjuk arról, hogy továbbjutott a csapat a csoportból. Nincs közösség, nincs szurkolás, nincs semmi, ami miatt az ember szívesen vetkőzne ki magából, és ordítva, igazságtalanul szapulná az ellenfelet vagy önelégült mosollyal nyugtázná a vesztes ellendrukkerek anyázását... minden hiányzik, amitől drukkernek érezném magam, ha ide látogatok. Az angolok ellen aratott győzelemről már sikerült egy egész hosszú, legalább az átlagos szintet megütő írást összeraknia, de gyakorlatilag ez az első értékelhető dolog ezen a blogon, ami megbocsáthatatlan, mert a futball és a VB (és a Nationalelf) ennél sokkal, de sokkal többet érdemel. Ahogy a bíróknál, Blatternél és a vuvuzelánál is. Fiók. Látható, hogy nem lehet, nem szabad mindent lelkes (vagy lelketlen) amatőrökre bízni. Ez el lett szúrva.  

gutenmorgenafrika.blog.hu