Amikor egy blogot negatív kritikával illetek és kukába dobok, a leggonoszabb dolog, ami az elkövetőről eszembe jut az, hogy not the sharpest pencil in the box. Mert én ilyen finom úrilány vagyok; és mert, ugyan alapvetően jókat szeretünk ajánlani, azt sem bánjuk, ha a népek gyenge blogokba buta posztokat írnak, varietas delectat, így mi sem leszünk unalmasak. Nekem még az önjelölt házmesterek sem annyira antipatikusak, mint a fiúknak, mert ha már létezik ez az Abszurdisztánozó-bezzegelő jelenség (amit egyébként én is szívből utálok), logikus, hogy olyan is van, aki élelmesen meglovagolja: picsogásközvetítéssel könnyebb látogatót/kommentet/főoldalt szerezni, mint saját munkával. De oda akarok kilyukadni, hogy van olyan posztoló, aki az én béketűréshatáromat is feszegeti. A pesszimistákért sem rajongok, de mikor valaki tudatosan arra hajt, hogy mindenben észrevegye a kellemetlent, a rosszat, a csúnyát, és kizárólag csak ezekre hívja fel a figyelmet, annak nagyon szívesen lekennék két jó nagy pofont, hogy na látod, ez szar, nem az, ami miatt folyton nyavalyogsz.

Van ez a magát Városjárónak tituláló valaki, és mászkál Budapesten a kis fényképezőgépével, és lehúznivalókat keres; eddig minden rendben is lehetne akár (bár így is csak akkor, ha felvenné a Hibavadász vezetéknevet), mert bizony ebben a városban is vannak randa épületek és szemetes utcák dögivel – de itt a bejegyzések nagy részében nem erről van szó. Arról van szó, hogy háborodjunk fel vele együtt, mert az Oktogonon letört egy járdából három darab kőszegély, a Lágymányosi híd budai pilléréről leesett egy faldarab, a Flórián téren áll két rozsdás tábla, a Moszkván (jézusmária, mivé lesz így a világ?!) néhol két teljes lépcsőn kell felmászni a villamossínről, és a Hop-on/Hop-off(!) városnéző busz bárhol megáll az utasnak. És arról van szó, hogy emberünk előszeretettel mutogat olyan fotókat, amiken épületfelújítások és utcajavítások zajlanak, és természetesen azokon is szörnyülködjünk, mert miazmár, hogy képesek lezárni a lépcsőt, és állványt emelni a járdára, meg árkot ásni az úttestre, barbár ország ez kérem szépen.

Nem tudom, a városunkat járó más városban járt-e valaha, és ha igen, akkor a Vatikán falaira rajzolt graffiti miatt kiábrándult-e Rómából, vagy esetleg a falakon belül található többszáz éves festményeket kicsit fontosabbnak érezte, de bepróbálkoznék egy párhuzammal, hátha érthetőbb lesz. Mit szólna, ha én az alapján ítélném meg a blogját, ahogyan leírja a "hüjeség", "túrista", "tükrős" és "falonfűggő" szavakat, vagy hogy szellemesnek gondolja a magentára színezett T(ré)-Home címet, vagy hogy ilyen szövegvirágokat alkalmaz, hogyaszongya "a talmi csillogás pénzparipáinak lódobogása hallik". Hát nem ez alapján teszem, de attól még fiók.

varosjaro.blog.hu