Az első és eddig talán egyetlen abszolút pozitív hozadéka ennek a rengeteg szarnak, amit az emberek képesek művelni, mióta az önkifejezés ezen kétes formája, a blogolás elterjedt, az az, hogy végre kitermelte a maga királyait a magyar blogoszféra is. Szleng, Modoros, Izomtibi, Tarda, Dezső. Ezeket nem akarom egy kalap alá venni -- már csak azért sem, mert ha olyan fosokra, mint pl. az érettnős barom, külön posztot szenteltünk, akkor ezekre legalább ugyanannyit kéne --, de egyértelmű, hogy ha van blog, amire érdemes rákattintani, akkor ezek azok.

Hogy miért Dezsővel kezdjük, nem tudom. Talán mert ő a legfrissebb -- bár aki kicsit utánanéz, kideríti hamar, ki áll a dolog mögött. A srác szerintem egyértelműen az egyik legtehetségesebb szerző a híg fos tengerében, és félreértés ne essék, nemcsak abban. Őszinte humor, olyan igaz tartalommal, ami csak a legnagyszerűbb humort jellemezheti. A DezsőMail egy-egy aláírása olyan beszédes tud lenni, hogy a néha oldalakat írkáló porontyos vagy gasztrós, neadjisten ezek keveréke blogok sírva könyörögnének a receptért, hogy hogyan kell a dolgok lényegét ennyire jól megragadni -- már ha volna annyi eszük, hogy ilyesmit olvassanak. Nem is akarom tovább ragozni, mindenkinek bátran ajánlom, aki van annyira őszinte legalább magával szemben, hogy tudja, mindannyian dezsők vagyunk, azzal a különbséggel, hogy nem mindig mondjuk ki azt, amit gondolunk. Gratulálunk, az egyik legjobb blog, amit valaha volt szerencsénk olvasni, magyar és külföldi oldalakat egyaránt figyelembe véve. Hatalmasra kövérített, nagybetűs FEED.

dezsomail.blog.hu