Utolsó kommentek

  • TooNormal: Megint AFK? :( (2011.03.29. 02:30) Re
  • vészmadár (pica pica): @Levéltáros: ezért is csodálkoztam rá e "360 fokos" pálfordulásra:) (észveszejtően gördülékenyen ... (2011.03.04. 13:58) Re
  • Levéltáros: @vészmadár (pica pica): Nem Canossát járok, hanem tényeket rögzítek: nem mindegy, mit gondol a s... (2011.03.01. 21:49) Re
  • vészmadár (pica pica): @Levéltáros: nem értem, mi ez az F.house-nak előadott Canossa, ki kell mondani: kurva jó az oldal,... (2011.02.28. 09:49) Re
  • vészmadár (pica pica): én még életemben nem írtam óravázlatot, leszámítva a tanítási gyakorlatot, ahol sajna kellett. Per... (2011.02.28. 09:48) Aki tudja, csinálja (tanarblog.hu)
  • Utolsó 20

Disclaimer

A saját véleményünket írjuk le blogokról.
Aki publikus tartalmat tesz fel a netre, aláírta velünk a szerződést, miszerint kritizálhatjuk.
Igyekszünk érvekkel alátámasztani a leírtakat, melyekre nem érvényes reakció az, hogy "nekem tetszik, de te fasz vagy". Ezügyben a Levéltáros levele az irányadó.

Köszönjük, hogy ezek után is olvastok minket.



Ezt mondtátok

Címkék

állatos (5) baba mama (1) egészség (6) énblog (6) feed (88) film (7) fiók (37) foci (2) fotó (3) fun (10) gasztro (9) geek (5) globetrotter (4) házmester (4) hobbi (7) képregény (2) közéleti (6) kritika (3) média (1) mém (5) művészet (2) nyelv irodalom (15) politika (4) rajongói (1) sefeedsefiók (2) sport (3) szakblog (10) szerelem (4) szeretetkurvák (5) szex (10) sztorik (10) tech (2) tudomány (5) update (4) város (1) világ dolgai (30)

Fame (steinerkristof.com)

2010.11.12. 08:36 WatchWitch

A magyar celebfigyelő blog után, gondoltam hazai celebbloggal kellene folytatni, úgyhogy íme. A vadászat elején egy kis gondot okozott, hogy hirtelen a Sorbertnorberten és a Nagydarabnőn kívül nem emlékeztem, hogy bárkiről is hallottam volna, hogy blogot írna, ráadásul az utóbbinak a neve sem jutott eszembe, később meg mikor kinyomoztam, hogy ki és hol, kiderült, hogy mindketten régen abbahagyták már… szóval nem indult valami ígéretesen a projekt. De aztán diadalmaskodtam – ráadásul egész jó oldalt találtam, ami, elnézve a potenciális szerzőket, nem kis dolog.

Steiner Kristófról szintén nem sokat tudtam, így hirtelenjében meg direkt nem is akartam utánanézni, az megvolt, hogy valamelyik zenés tévéadónál kezdte műsorvezetőként, életmódmagazinokba írt, talán valamilyen könyvet is fordított, és van egy tündéri kutyája; ezen kívül annyi plusz infóm volt, amennyit az ember bulvárcikkek címeire pillantva derít ki: hogy meleg, és hogy új szerelmével Izraelbe költözött. Egy elég hosszú magánéletet firtató interjút is láttam egyszer vele, amiben nagyon szimpatikus és meglepően értelmes volt; azt továbbra sem tudom, hogy mitől sikerült hírességgé válnia, de nem is fontos, mert bárcsak ott tartanánk, hogy ez lenne a színvonal, és ennél hülyébbeknek ne lenne esélyük befutni... Rátérve a blogra, ezúttal sem ástam bele magam nagyon alaposan, de annyi biztos, hogy inkább bemutatkozós weboldal ez, mint énblog; a bejegyzések sosem túl személyesek, egy részük máshová már kirakott re-poszt, viszont az van bennük, ami a házigazdát foglalkoztatja: divat, zene, könyvek, filmek, utazás, lelkizés, aktivizmus a mindenfajta toleranciáért, többé-kevésbé tragikus sorsú érdekes emberek történetei. Imádni kell, amiért minden posztjából egyértelmű, hogy pont leszarja, ha esetleg ráaggatják a "tipikusbuzi" címkét, nem fogja rejtegetni, hogy imádja Madonnát, és szívesen ír elegáns cipőkről meg vegán receptekről. Is, mert komolyabb témákkkal (evészavar, homoszexualitás, állatvédelem) is foglalkozik, és ez amúgy szerintem menne neki kevésbé light verzióban is, csak akkor nem lenne sok keresnivalója a Cosmopolitan munkatársai között... Még annyit megjegyeznék, hogy kicsit kevesebb bejegyzéssel, de van angol változata is a honlapnak, ami főleg azért kellemes, mert nagyon nem olyan nyelvtudással írja, amit néha a tévéseknek sikerül produkálni, ha külföldi sztárral kell két mondatot váltani.

Szóval celeb olvasóinknak különösen javaslom, irány példát venni, rajongóknak és a fentebb már említett témákban érdekelteknek egyértelműen feed, de egy átlapozást mindenkinek megér, nekem tetszett.

steinerkristof.com

 

1 komment

Címkék: feed

Állatok, ismét (squee.icanhascheezburger.com)

2010.11.10. 11:30 watchcraft

Volt már szó cuki állatokról többször is, ami engem illet, én ezt egyáltalán nem bánom, sőt nagyon remélem, hogy keresgéléseink legvégén megállapíthatjuk majd, szinte Dunát lehet rekeszteni velük. Mai versenyzőnk egy nem magyar nyelvű blog, megijedni viszont nem kell, hiszen a képek és videók nézegetése nem igényel különösebb nyelvtudást, a böngészgetés így is élmény. Van itt minden, kérem szépen: kicsi, nagy, meditatív, érdeklődő, művészi, vagy éppen gátlásos. Tessék csak bekötni, tényleg. Feed.

squee.icanhascheezburger.com

 

Szólj hozzá!

Címkék: fotó feed állatos

War. War never changes. (lemil.blog.hu)

2010.11.08. 13:42 WatchDawg

Ismét egy blog, ami az általam annyira kedvelt blogságot testesíti meg: aránylag speciális téma, azok által lelkesen írva, akik szeretik. A Lemilnél a téma iránt való érdeklődés már csak annál fogva is elengedhetetlen, hogy ilyen hosszú cikkeket nehezen olvas el bárki olyasmiről, ami nem érdekli vagy nem kötelező. De ezt nehéz lenne hibájául felróni, hiszen teljes mértékben áll a több néha több kijelentés: itt aztán nem fukarkodnak az infóval. A színvonal nyilván változó, de most ebbe sem látom értelmét belemenni, mert ez úgy, ahogy van, feed. Vannak itt huszárok, inkvizíció, II. világháború, asszír hírszerzés(!), és még nem is lapoztunk, ezek kb. mind a főoldalon fogadnak minket. És hát a blog íróinak szerencséjére az emberiség történelme körülbelül a nőkön kívül az egymás öldöklésében ki is merül, úgyhogy téma akad bőven. De míg az előbbiben (legyen akár szex, akár szerelem) egyelőre meglepően impotens probálkozások születtek csak, a harc, kérem szépen, már kitermelte a maga első remek blogját. Úgyhogy akit annyira érdekel az ilyesmi, hogy hajlandó nyomogatni a pgdn-t, az tegye az etetőbe, akit nem, az meg csak bökjön néha ide, garantált, hogy 1-2 cikket el fog olvasni. Nem állom meg, hogy ide ne írjam, hogy nekem nem tetszik, hogy néha személyes vélemények is bekerülnek az írásokba, de ez igazából nem fair, mert nem tudományos folyóirat ez. Hanem egy remek blog.

lemil.blog.hu

1 komment

Stalker (tabaniistvan.blog.hu)

2010.11.05. 08:27 WatchWitch

Már régen vadászok rajongói blogokra, mert annak ellenére, hogy én magam mindig meglehetősen gyorsan elhűtlenedek éppkedvenceimet illetően, vagy pont azért, őszintén érdekel, hogy mi vesz rá valakit, hogy éveken át érdeklődéssel kövesse egy híresség életének minden apró eseményét, esetleg magát a hírességet is, és mindezt írásban meg is örökítse. Angol nyelvű oldal van néhány, ahova vissza is térek, innen derítem ki, hogy az egyik kedvenc sorozatom kapcsán mik az újdonságok, itt szoktam megnézni, hogy a magyar szennylapok munkatársai mit fordítottak már megint félre, ide meg egyszerűen azért bökök, mert tök vicces (and 'cause Jake is hawt) - akár maguk a rajongók és rajongásuk tárgyai, a blogok is ezerfélék, az újságíró magánprojektjében is konkrét adatokkal tudósít, a háztartásbeli anyuka inkább a sztárok családi életére koncentrál, a lökött csaj meg hablatyol össze-vissza mindenről, szerintem ezen maga a stalkee is jóízűen rötyög, ha látja. Magyarra most kíváncsiságból kerestem rá, hogy mégis kiről vajon, és mit, az első tíz találatból ez volt az egyetlen, ami igényes is és rendszeresen is frissül.

Tabáni Istvánról én csak annyit tudtam, hogy énekes, és valamilyen tehetségkutatón futott be, a számait rádióban hallottam néha, nem emlékszem hogy megfájdult volna az agyam a hangjától, ami hazai viszonylatban már teljesítmény; senkit sem akarok megsérteni, de nekem ez azért a dime a dozen kategória, csak hát más meg a Cohen daloktól kap lábrázást, úgyhogy ezen nem érdemes vitatkozni. A blog szerzőinek (azt hiszem ketten vannak) már első hallásra feltűnt a Csillag születik selejtezőjén – a kezdő bejegyzést a döntő előtti napokban írták meg, aztán az emberük megnyerte a versenyt, ők meg azóta több mint egy éve lelkesen hírt adnak mindenről, ami történik vele. Közzéteszik rokonlélek rajongók élménybeszámolóit, töltenek fel zenét, fotókat, videókat, és figyelik a fellépéseket, koncerteket, műsorszerepléseket, lemezbemutatókat, dedikálásokat, talán még a bulvársztorikat is. Bevallom, nem olvastam el tüzetesen a posztokat, inkább csak lapozgattam, hogy mégis részleteket is tudjak említeni arról, hogy mit tartalmaz egy jó rajongói blog; mert ez az. Úgyhogy Tabáni kedvelőknek emiatt feed, mindenki másnak meg azért, mert ha valaha beleszerelemesednek egy celebbe és/vagy időmilliomosságukban fan club alapításra vetemednek, ez a követendő minőség.

tabaniistvan.blog.hu

Szólj hozzá!

Címkék: feed hobbi

Good Morning Starshine (mosolyka.blog.hu)

2010.11.03. 09:38 watchcraft

Nekünk, e blog íróinak meggyőződésünk, hogy ideális olvasóként kell közelítenünk a szövegekhez, amiket egy-egy, általunk vizsgált blog tartalmaz. Csak így juthatunk el igazi értékekig; mondhatni, ami átmegy ezen a rostán, az tényleg jó és megérdemli, hogy fennmaradjon az utókor számára. Kellenek bizonyos fenntartások, és elsősorban nem is a mi örömünkre, hanem inkább a vizsgált írások számára. A blog esetében, amit ma ajánlok, mindezt körülbelül a második mondatig tudtam tartani, mint ruha másról a boldog szerelemben, úgy hullt le rólam mindaz, ami vagyok és aminek hiszem magam. A lány, az író életének története teljesen maga alá gyűrt, nem volt menekvés: egyszerre éreztem örömöt, bánatot, félelmet és csodálatot, könny szökött a szemembe és a szívem összeszorult. Azért sem írom le, konkrétan mi áll ennek a hátterében, tessék csak kattintani és megnézni, Fanny él a közlés lehetőségével, számtalan csatornát használ, ráadásul egyáltalán nem tolakodóan, és így szinte mindent meg lehet tudni róla és helyzetéről. Az igazi csoda pedig az, ahogy ezt az egészet kezeli: gyerekkora óta csapások sorozata éri, de ő küzd, bízik, és nincs olyan sora, melyben ne az élet természetessége és e természetesség szeretete kerekedne felül súlyos és rémisztő dolgokon. Ha egy pici napfény van, az már elég neki, mása nincs is. Persze hogy szívecskét kap, vérző, egyszersmind érte dobogó, nagy, piros szívet. Csodálatos lány.

Ki tudja, talán az élet is az.

mosolyka.blog.hu

1 komment

Címkék: énblog feed

Nem mondod! (hiszedmi.blog.hu)

2010.11.01. 10:48 WatchDawg

Nyilván se szeri, se száma az ilyeneknek, úgyhogy majdnem azt mondhatom, hogy kategóriaajánló ez, főleg, mert egymástól lopkodnak többnyire. Az is baj aztán, hogy sokszor elég nyilvánvaló tényeket ügyesen tálalva meglepetést okoznak (vagy még azt se, a 100 éves háború nem száz évig tartott, ne bassz), de ezzel vége is. Ha valaki beteszi feed-be, garantált, hogy el fogja olvasni a néha napi több mint egy bejegyzést, mert az ember már csak olyan, hogy szeret hüledezni, még akor is, ha erre semmi oka nincs.

hiszedmi.blog.hu

Szólj hozzá!

Budapest, Budapest, te csodás! (varosban.blog.hu)

2010.10.29. 07:57 WatchWitch

Így is lehet mászkálni a városban, meg úgy egyáltalán az életben: nyitott szem mellett nyitott elmével, érdekes és érdemes dolgokra koncentrálva, arra alapozva, hogy a problémák úgyis megtalálnak, minek időt pazarolni arra, hogy még mi vadásszuk le őket. Nem filozofálni akarok, csak kitérni pár mondat erejéig arra, hogy adott ugyanaz a helyszín, mégis mennyire különbözik, hogy kinek mi onnan a posztolásra méltó téma. Én ezzel a bloggal is az Index főoldalán találkoztam először, egy helyi Joshua Bell jelenség leírására böktem, tetszett a bejegyzés, meg is lepődtem, hogy a szurkapiszkás helyett ezt főoldalazták, hiszen a rosszindulatú hozzáállás megbízhatóbb kattintásgenerátor. De azóta már többször láttam kiemelve, és szerencsére az olvasók körében is népszerűbbnek tűnik, mint a picsogós – még a végén azt is megérjük, hogy valaki korrekt munkaadókról és jófej orvosokról is elkezd történeteket gyűjteni.

Ezúttal két fiú járja be nekünk a fővárost, embereket figyelnek meg, épületekbe néznek be, boltokat és közlekedést tesztelnek, rendezvényeket és előadásokat ajánlanak, legjobb fagyi és hamburger után nyomoznak, vásárolnak vagy csak sétálnak. Lustább napon felmennek libegővel a János-hegyre, ha izgalmakra vágynak, kipróbálják a tankvezetést, kóstolót tartanak a sarki szocreál talponállóban és a Gresham-palota luxuséttermében is, és minden írásukkal bebizonyítják, hogy Budapest csak annak lehet élhetetlen és unalmas, aki maga is az. Néha ők is szóvá tesznek hiányosságokat, ha viszont jó, akkor még egy okmányirodát is képesek megdicsérni, szóval egyértelmű, hogy a fő cél a kellemes tapasztalatok és élmények elmesélése; amúgy a mesélés stílusa is ilyen, kellemes, egyszerű, sallangmentes. Egyébként meg nem kizárólag a környéket fedezik fel, Lisszabontól, Sienán és Győrön át, Nagyszentjánosig egész sok helyet megemlítenek egy-egy rövid helyzetjelentés erejéig.

Hatalmas plusz pont, amiért gyakran frissül, de itt is nagy hiányosság a címkétlenség – sokkal felhasználóbarátabb volna az oldal, ha kategóriánként is keresgélhetnénk, így "csak" élvezetes, úgy hasznos olvasmány is lenne. De ez tényleg csak részletkérdés, szeretjük, feed.

varosban.blog.hu

Szólj hozzá!

Címkék: feed világ dolgai globetrotter

Karóval jöttél, nem virággal (ellenorzo.blog.hu)

2010.10.27. 17:04 watchcraft

A blog, amiről ma szó lesz, egy időben gyakran volt címlapos, így találtam rá én is annak idején. Nézegettem, szörnyülködtem: házmesterkedés, erős rokoni szálak a Praxissal és a MT-ral, felháborodott levélírók, a posztokban minimális szerzői munka (sanszosan gyesen lévő anyuka csinálja két etetés között), sírás-rívás, szóval a szokásos. Fájó, de az említett blogok kapcsán nagyon valószínűnek tűnik, hogy az emberek többsége társadalmi érzékenység (ha már…), neadjisten összefogás alatt a nyavalygást, panaszkodást, árulkodást érti alapvetően. Baj ugyan, hogy szinte mindenhol az illetékes elvtársat keressük, de ennél is nagyobb baj nem érteni, ha meg is találjuk, az még egyáltalán nem minden. Szóval volt mindenféle emlékem: korlátolt és vehemens szülő sirámai, korlátolt és/vagy fásult tanárok panaszai, korlátolt, lusta és önállótlan diákok problémái – mindez rávetítve a jelenkori társadalomra, annak ágas-bogas hálójába mintegy tíz körömmel kapaszkodni próbálva, feloldozást keresve.

Most, mikor újra nézegettem a blogot, vesztemre ezt a posztot szúrtam ki először. Miután elolvastam, jó kedvre derültem: végre kezdenek a megfelelő mederbe terelődni a dolgok. Aztán hozzáolvastam még párat, és rá kellett jönnöm, hogy pusztán a ritka (megfontolt, érzékeny, gondolkodó-gondolkodtató, a nevelést alapvetően nem katonai kiképzésnek vélő) különvéleményhez volt szerencsém, egyébiránt maradt minden a régiben: az egyik oldalon olcsó hatásvadászat, míg a másikon okoskodó, mindent jobban tudni akaró, kézlevágást, fővesztést emlegető, vitakultúrával nem rendelkező, harsány olvasótábor.  És mindez az oktatás, nem ám a vasárnapi piac kapcsán. Fiók.

ellenorzo.blog.hu

Szólj hozzá!

Címkék: házmester sztorik fiók

Koronák, pengők, kifogástalan úrileányok (hozottszalonnaval.hu)

2010.10.25. 08:29 WatchDawg

Mivel szerencsére nem határoztuk meg, egészen pontosan mi is az, amit mi figyelünk, ezért nyugodtan bemutathatom az alábbi oldalt, nem kell műfaji korlátok miatt feszengenem. Ugyanis elképesztően érdekes valamiről van szó, nagyon sajnálnám, ha nem tudnám itt ajánlani. Olyan jó a címe már rögtön, hogy mindent elárul annak, aki ismeri Örkény egypercesét: válogatott  (főleg apró-) hirdetések, egészen 1900-tól. Ennyi az egész, de ez a blog vagy mi az egyik legnehezebben letehető olvasmány, amihez idén hozzájutottam. Ha túllépünk az első órák szájtátós-vihogós hangulatán, elkezdhetjük pl. egyszerűen rekonstruálni a történelmet, a két háború alatt és után megjelenő aprók között szívfacsaró darabok vannak. Az adásvétel egy külön szám, csak azt lehet napokig böngészni, Frommer pisztoly - a szakértők zsebpisztolya, 1912-ből, nem beszélve a házassági ajánlatokról, amik közt az eddigi kedvencem az okleveles gentry, aki gazdag nőt keres, meg a jónevű művész, aki szintén. De igazából minden egyes hirdetés maga a történelem. Abszolút feed, bár nem tudom, fog-e frissülni a dolog még, vagy ez ennyi. Mindenesetre úgy látom, könyben is lehet kapni. Remek.

hozottszalonnaval.hu

4 komment

Címkék: feed világ dolgai

Nagyipédia (tapasztalatcsere.blog.nlcafe.hu)

2010.10.22. 08:11 WatchWitch

Ezután az nlcafe blogos részét (is) tudatosan és jó messzire elkerülöm; mondjuk nem tudom mit vártam, olyan semmiről-sokat beszélős ott már a főoldal is, hogy igazából egészen logikus volt, hogy a naplófelhozatalban is csalódni fogok. Túltengenek a magukat trendinek gondoló szinglik, akik éjszakai kalandjaikról próbálnak írni többé-kevésbé erőltetett Bradshaw-stílusban, és kedvenc hősnőjükhöz hasonlatosak abban is, hogy nem veszik észre, a harmadik évad oldal után már igencsak átüt az izzadtságszag a legmárkásabb párfőmön is. Meg kellene érteni végre, hogy a felszedek egy pasit tánc közben, hazaúton rámmászik egy bokorban szcenárió manapság már legfeljebb akkor számít eredeti olvasmánynak, ha egy teadélutánon történik az ismerkedés, a csókjelenet helyszíne a lugas a kastélyparkban, a pasi meg Mr. Darcy (the real one!). Aztán ugyanott gyülekeznek a jófejkedő anyukák, akik a gyerekes élet viszontagságait örökítik meg Poronty-stílusban, ami annyit jelent, hogy nem győzik túllicitálni egymást abban, hogy ki áll lazábban és liberálisabban a férj- és gyereknevelési ügyekhez. Meg kellene érteni végre, hogy aki fontosnak tartja büszkén kiemelni, hogy ő bizony a pasit akár havonta is elengedi sörözni, és részletesen ecseteli, hogy hogyan szokta előretuszkolni a négyéves kölköt a sorban, mert mióta az újabb büdös élősködő megfogant, ő maga ideges a várakozástól… na, az ugyanolyan tenyérbemászó, mint az ősanya-típus, csak nem apának és elsőszülöttünknek és pocaklakónak hívja a családtagokat. Rant over.

És akkor most a kivétel: az első generáció megmenti a nők és lapjuk becsületét, itt egy nagymama, aki nem játszik el semmilyen modern nagyvilági szerepet, nem akar kitűnni, se fel-, csak kedves és segítőkész, és megosztja azt, amit egy élet alatt kitapasztalt és összegyűjtött. Mit kezdjünk a szúnyogcsípéssel és mit az okozójával, melyik a jó gyógytea és -növény, mi legyen a félig megszáradt kenyérrel, mivel suvickoljunk kádat, mitől lesz fényes a frissen mosott haj, hogyan tisztítsunk kárpitfoltot és arcbőrt, meg rengeteg hasonló. Olyan érzés a minibejegyzéseit olvasni, mintha megtaláltam volna egy régi családi recepteskönyvet a padláson. Van benne pár csacsiság, és túl sok a hosszú magánhangzó, de a jószándék annyira őszinte, hogy kit érdekel. Igazi nagy hiányosságot csak egyet találtam: a szerző nem használ címkéket, és kereső sincs az oldalon, így nagyon nehéz előbányászni pont azt, ami épp kellene; az unoka kisegíthetné pár ötlettel ezügyben, sőt, kis optimalizálást is megérnének a posztok, de szerencsére a Gugli így is szereti őket, én is egy háztartási ügyben tanácsot kérő keresőszóval találtam oda. 

Szóval köszönet a segítőkész hölgynek, neki is jó egészséget és még sok hasznos posztot, ti meg tegyétek csak szépen feedbe, sosem tudni, mikor nő pattanáskezdemény az orrotokra egy fontos esemény előtti napon.

tapasztalatcsere.blog.nlcafe.hu

1 komment

Címkék: feed világ dolgai

Don’t keep it all inside (fekvovizsla.blog.hu)

2010.10.20. 09:10 watchcraft

A jó blogkritikus több szempontból is olyan, mint a jó vizsla, hogy csak kettőt említsek ezek közül: szépek és intelligensek vagyunk. Egyébként sokat gondolok mostanában vizslákra; a blogkritikus felelősségégén túl azt is, ami egy ilyen (vagy bármilyen) állat tartásával járhat, merem állítani, mélyen átérzem. A blogot régóta ismerem különben, sokszor megesett, hogy otthon nézegettük és örömünkben szinte tapsikoltunk, hogy jé, tényleg, a miénk is pont így csinálja. A tematika pofonegyszerű: bárki küldhet fotót vagy videót, ha sikerül megörökítenie azokat a pillanatokat, melyekben vizslája éppen a néhai török szultánt is megszégyenítő fekvő-, alvó-, illetve kényelmi pozíciókat vesz fel. Tapasztalatból mondom, hogy ezeknek az állatoknak ehhez nem is kell sok, pusztán annyi, hogy jól tartsák őket, amit sokszorosan hálálnak meg. Mostanában divatjuk is lett, ami nagyfokú felelőtlenséggel párosulva nem tett jót a fajtának, ezért sokaknak ajánlom, hogy inkább ezt a blogot nézegessék, ahelyett, hogy vennének egyet, akit aztán mondjuk egy év múlva szépen kitesznek otthonról. Mert játszótárs lehet, játék nem. A blog meg feed, nagyon. Kell a cuki.

fekvovizsla.blog.hu

Szólj hozzá!

Címkék: fotó feed állatos

Technológiáról szarul (kocka.blog.hu)

2010.10.18. 08:02 WatchDawg

Fizikai fájdalmat aránylag ritkán érzek egy blogbejegyzés elolvasásától, noha eddig is elő-előfordult. De van egy gyöngyszem a bloghusok közt, amelyiknél -- írd és mondd -- minden egyes posztban van valami elképesztően irritáló, kínos baromság. Kezdjük azzal, hogy fogalmazni de facto képtelenek (igen, többen írják, így még fájóbb). Komolyan mondom, hogy ha az ember elkezdi böködni, egy idő után már csak azért sem hagyja abba, hogy legalább egyetlen összeszedett, normális posztot találjon. Olyan extrákat, hogy esetleg érdekes legyen, vagy legalább szórakoztató, nem is kérek számon. De ahogy telik az idő, végül belátjuk, hogy erre nincs esélyünk. Pedig érdekeset írni igazából mindenről lehet, a daruktól a testmódosításig. Hát még a "technológiá"-ról. Azért az kicsit erős, hogy ez sem megy. Egy kis válogatás, szinte véletlenszerűen (ezt nem idézem, inkább linkelem, ennyire ostoba posztot még talán a Praxison se látni):

Van ugyan a Twitternek és a Facebooknak is külön-külön alkalmazása Androidon, de ha nem egy fiók frissítésére van szükség, jól jön, ha van egy olyan app, ami kéznél van.

A Google saját bevallása szerint azon dolgozik már egy ideje, hogy gyorsabbá tegye a webet.

Van amúgy egy nagyon jó poszt, a szerzőnek annyi köze van hozzá, hogy ebből is baromságot hoz ki, ez az. Szóval íráskényszer van itt először is, amit jól mutat, hogy vörösiszapügyben posztolja a google map-et (kétszer). Ami végül is még védhető lenne, nem biztos, hogy mindenki tudja, hova kell bökni, de aki nem tudja, az nem lehet a célközönsége egy magát kockának nevező blognak. Aztán házmesterkedni nagyon szeretnek, itt van mindjárt két link ezügyben. Az egyik szimpla ostobaság, a másik ostobaság, amit a tárgyi tudás hiánya tesz még nevetségessé is. És vegyük észre, hogy nagyon mélyen nem kellett beleásnom magam a blogba példákért (kivéve a verses posztot). Fiók, de az a mély fajta, talán még a webisztánnál is szarabb.

kocka.blog.hu

2 komment

Címkék: tech fiók

Be afraid. Be very afraid. (horrormirror.blog.hu)

2010.10.15. 08:03 WatchWitch

Nem tudom, a szerzőnél mit jelent a "sznobhatás", de az előre mentegetőző figyelmeztetése ellenére, bár a végén bravúrosan kimentem a blogját, fel tudok és fogok sorolni néhány okot, amiért bizony félig a fiókba lóg.

Először is emberünk nem egy profi kritikus, ami annyira nem is lenne baj, hisz ezért ír bejegyzéseket a saját kis naplójába és nem cikkeket egy szaklapba, de engem még a legamatőrebb elemzőnél is igenis nagyon zavar, ha a végtelenségig leegyszerűsít dolgokat. És most elsősorban nem arról beszélek, hogy a leghíres-hírhedtebb Pasolini alkotásról furcsa csak annyit megemlíteni, hogy abban a hatalom által megalázott fiatalok eszik a fekáliát… értem, ezek horrorral foglalkozó írások, szóval nem a mélylélektanért és filozófiáért járnak oda az olvasók. Viszont nekem a legegyszerűbb ijesztegetős esetén is nagyon kevés az, ha elmesélik a történet első húsz percét, esetleg három szóban jellemzik a szereplőket, és a dobozra is felírtakon kívül az az egyetlen plusz információ, hogy hányszor kellett megállítani a filmet rettegés/idegesség/hányinger miatt. Mert ha már megér a dolog egy posztot, akkor én úgy képzelem, hogy valami különös csak megfogta a nézőt, vagy épp nem, és akkor érdemes lenne részletezni, hogy pontosan mi és miért, például olyanokat is, hogy minden nyugis volt, egy kiáltás nem hangzott el végig, ettől aztán még durvábbnak tűnt az egész, vagy hogy köcsög operatőr össze-vissza kapkodta a hülye kamerát, köcsög rendező meg megengedte neki, mert azt hitte, hogy attól félelmetes lesz, pedig nem is, csak epilepsziás rohamot kaptam tőle a végére, és a zene is túl hangos volt, a háttérben meg eperszószos műagyag fejek gurultak, vagymittudomén. Ami még szintén zavaró "apróság": a tipikus helyesírási hibák, különös tekintettel a hadra (what he said), és az igénytelenség:

Természetesen a komikus színészről és nem az énekesről lesz most szó.

- írja Robin(!) Williams kapcsán; természetesen.

Na jó, tovább nem szőrszálhasogatok, a lényeg az, hogy hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem találtam benne kiemelkedően jó ötleteket, mind a retro ajánlóban, mind olyan filmek terén, amiknek valahogy itthon nem volt nagy visszhangja, esetleg mozikban meg sem jelentek. És ha az ember nem olvas bele a kommentekbe (amik itt kivételesen nem idióták), akkor spoiler-veszély sincs – viszont lemaradhat ott említett újabb megnézendőkről, úgyhogy érdemes mérlegelni. Maradjunk abban, hogy alapvetően hiánypótló a blog, és bár máshol is bőven foglalkoznak hasonlóval, nekem nagyon tetszik, hogy itt töményen csak erről a műfajról van szó, és csak minőség-ügyben kell bányásznom, témailag nem; és nagyon kis plusz munkával lényegesen jobb lehetne, úgyhogy végülis feed.

horrormirror.blog.hu

2 komment

Címkék: kritika film feed

...so I'll cry instead (romantikusregeny.blog.hu)

2010.10.14. 18:30 WatchDawg

Ha már egyszer megígértük, hogy követjük a blogokat, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az egész világra megsértődni Jessalyn Gordon előtt utoljára Ady tudott. Szinte fiókot se merek mondani, mert a blog gyakorlatilag bezárt. Én azért lementettem a regényt. Különben meg basszuk meg a fűnyírónkat.

romantikusregeny.blog.hu

Szólj hozzá!

Címkék: update fiók

Szóljon az ének és zengjen a dal (mulatos.blog.hu)

2010.10.13. 10:30 watchcraft

Megörültem, mikor rátaláltam: végre egy olyan blog, amiről elmondhatjuk, hogy stílusában, eszköztárában és a vizsgált korpusz sajátosságait tekintve is közel áll a BlogWatch-hoz. Persze vannak különbségek is: míg mi esetenként reménykedhetünk egyfajta kölcsönösségben, addig a Mulatós kifejezetten szélmalomharcot vív, s tudja ezt a szerző is, ezért inkább páratlan humorral és iróniával mutatja be ezt az egész közeget és ikonikus alakjait.

Nem szívesen kezdenék műfajelméleti fejtegetésekbe, elég annyi, hogy a népzenei és katonazenei „alapok” adottak voltak, majd ezek kiegészülve és jól összekeveredve a kilencvenes évek dance-es és technós hangulatával állították pályára azt, amit ma mulatósnak nevezünk. E csoportos garázdaság bűntettének elkövetésében kétségtelenül leginkább Galambos Lajos, Fásy Ádám és az újhullámos Tilinger Attila vettek-vesznek részt, bár utóbbi eléggé kiskutya az előbbiekhez képest. Ezen úriemberek nevével fémjelzett műsorok performanszait elnézve mindig is az volt az érzésem, hogy itt tulajdonképpen Frankenstein doktor szörnyét láthatjuk, aki miután életre kelt, idejének nagy részében azon fáradozik, hogy önmagához hasonló teremtményeket állítson elő és küldjön színpadra. Itt a művészetnek csupán annyi értelme van, mint napfénynek a sherwoodi erdőben, ezt jó, ha tudjuk, és pont ez az, ami miatt a szcénák bemutathatók úgy, sőt csak úgy lehet bemutatni és kritizálni őket, ahogy a Mulatós teszi. Kiváló blog, nagybetűs, kövér FEED, a végére pedig jöjjön néhány kedvenc idézetem:

Művészünk ugyanis egy Darth Vadernek maszkírozott lopótök és egy Szent Józsefet ábrázoló vatikáni kacsintós pénztárca között is képes megreformálni a „giccs” jelentését. (Balázs Pali)

Vitéz László és a Tévé Maci Paprika Jancsija beszorult egy kocsmai vurlicerbe, ám a speciális mentők csak évekkel később siettek segítségükre. (MC Hawer és Tekknő)

Ha pedig - jóval hízelgőbb - szépirodalmi párhuzamokkal szeretnénk élni művészünk fizimiskájával illetően, bátran asszociálhatunk egy hínárerdőbe gabalyodott Hanyi Istókra is. (Zámbó Árpy)

Mint romantikus tenor, bizonyára hősies karakter, ám arcszerkezetét elnézve nem kizárt, hogy egérfogók láttán erős félelem keríti hatalmába. (Tilinger Attila)

mulatos.blog.hu

3 komment

Címkék: fun kritika feed

Lift me up (autodarublog.blog.hu)

2010.10.11. 09:21 WatchDawg

Én az ilyeneket szeretem nagyon. Nem meglepő módon mindenféle darukról van benne szó, képekkel, videóval. Attól függetlenül, hogy maga a blog is úgy üzemel, ahogy kell, ez az egész téma tényleg baromi érdekes, de sajnos nagyon speciális. Nem mindenki érdeklődik annyira ezekért a gépekért, hogy tudjon is róluk valamit. De szerencsére van, aki igen, és még blogot is ír. Ha van egy kis szabadidőnk, kattintsunk. Garantált, hogy néhány videót végignézünk, elcsodálkozunk, és ha filozofikus-borozós hangulatban vagyunk, még azon is elmerengünk, hogy milyen csudákra képes az ember. Van olyan, ami 80 méter magasra nyúlik fel (és nem toronydaru). Van, ami 1200 tonnás. Van videó, amin azt látjuk, ahogy egy daru egy gyaloghidat emel be a helyére, egy többsávos út fölé. Szóval egy csomó ilyesmi van itt, a szükséges minimális magyarázószöveggel. A blog rendszeresen frissül, és ha elbizonytalanodunk az élet dolgait tekintve, elég ide bökni: biztos, hogy gyönyörű, hatalmas, lenyűgöző gépeket fogunk találni. Feed.

autodarublog.blog.hu

1 komment

Címkék: tech feed

Farang in Bangkok (thai.blog.hu)

2010.10.08. 08:06 WatchWitch

A bloggal először akkor találkoztam, mikor valaki továbbította nekem a rajta található valódi nő versus ladyboy tippelgetős tesztet (mindenkinek ajánlom, én csúnyán elbuktam vele), és nem mondom, hogy törzsolvasó vagyok, de vissza-visszatérek, mert érdekes, van benne minden, amit egy expat meg akarhat osztani választott országáról. A szerző ugyanis egy Thaiföldön élő magyar fiatalember, aki a következőképpen mutatja be a naplót:

Hírek, információk, business Thaiföldről. Hasznos vagy érdekes apróságok, mítoszok, tévhitek és cáfolatok. A mosoly országa nem turistaszemmel.

- vagyis nagyjából ugyanaz az alap, amiről már volt szó nálunk, csak most a világ másik vége a helyszín; nekem ez a blog témaválasztás és stílus tekintetében is kicsit kevésbé tetszik, de lehet hogy ennek igazából csak az az oka, hogy Ázsia ezen része eddig valahogy kimaradt az úticéljaim közül és az érdeklődési körömből is.

Szerintem kicsit túl sok a politikai helyzet felvázolásának, és a helyi közlekedési viszonyok ecsetelésének szentelt poszt, illetve az illusztrációként szereplő képek mennyisége, mert ezek olyan dolgok, amiket egy sima kereséssel bármikor magunk is be tudunk gyűjteni. De ez sem teljesen jogos, mert például a tavaszi bangkoki zavargások esetében egész egyedi volt az a napról-napra tudósítássorozat, amit itt olvashattunk, és néha vannak saját fotók is a város utcáiról, amiket kifejezetten szeretek. Ami nagyon jó, az a sok reklámokról és filmekről szóló videoválogatás, mert az viszont nem valószínű, hogy azokat elő tudnám bányászni egyedül – pedig hát nélkülük olyan igazi gyöngyszemekről maradnék le, mint a bajuszkás helyi szuperhős vagy egy utcai verekedés a piroslámpás negyedben. Kedvenceim az ünnepekről és népszokásokról szóló leírások, és a helyi ételekkel és italokkal foglalkozó bejegyzések – ezekből lehetne sokkal több. Mindent összevetve persze feed.

thai.blog.hu

Szólj hozzá!

Címkék: feed világ dolgai globetrotter

Legózzunk (flood.blog.hu)

2010.10.06. 10:56 watchcraft

Úgy tűnik, akadnak még hasonló próbálkozások net-szerte; jobbak is, rosszabbak is, a Flood egyértelműen a jobbak közé tartozik. Feleslegesnek tartom agyonelemezni, inkább idéznék az egyik párkockásból, ami mintegy szerzői ars poeticaként is értelmezhető:

Akkor rajzoljon képregényt! Ha nem tud rajzolni, szerezzen kis műanyag figurákat, helyezze őket idétlen helyzetekbe és kis szövegbuborékokba írjon béna dialógusokat…

Tulajdonképpen ennyi is a lényeg, ütős ez így együtt, gyanús egyébként, hogy a szerző egy, már-már művészi kreativitással megáldott, jó humorú informatikus lehet. Azért meg külön elismerés jár, ha tényleg minden egyes képkocka az ő műve, nem kis meló lehet. Olyan a blog, mintha a Matchbox Memories és a Kerekerdő vállalt szerelemgyermeke lenne: gyerekkori mémet szed elő, viccesen, képregényesen. Feed.

flood.blog.hu

Szólj hozzá!

Címkék: fun képregény feed mém hobbi

...rajt' ne fogjanak! (konzervatorium.blog.hu)

2010.10.04. 07:59 WatchDawg

Régen szeretnék erről a blogról írni, de igen nehéz a dolgom, a Failblog sokkal könnyebb volt. Úgy kellene megfogalmazni a kritikát, hogy ha dicsérem, ne azért dicsérjem, ha fiókolom, ne azért fiókoljam, mert ideológiailag egyetértek vagy nem értek egyet vele. Ez a feladat nagyjából lehetetlen, de igyekszem. Bánjunk óvatosan ezzel a bloggal, azt hiszem, ezzel kell kezdenem. Ha egy blog vállaltan egy -- minek nevezzem? -- ideológiát választ szervező elvnek, óhatatlan, hogy egyrészt azoknak szóljon, akik vele egyívásúak, másrészt hogy igyekezzen meggyőzni. Az első nem érdekes, azt még a Kuruc meg a Piroslap is tudja, ha a hallgatóságom utálja, amit utálok, akkor nem nagy dolog kielégíteni őket. A második viszont nehezebb kérdés, és sajnos itt el is bukik legtöbbször a Konzervatórium. Azért, mert értelmes embereknek szól, és az értelmes emberek általában tudnak a sorok közt olvasni. És aki tud, annak valahogy visszatetsző, hogy az értelmiségi máz alól hol ritkábban, hol mehökkentően gyakran kivillantja fogát a düh. Ez különösen olyan szerzőknél -- akik egyébként természetesen képpel, névvel vállalják írásaikat, nem úgy, mint a felelős blogkritikus -- riasztó, akik huszonévesek, és arról, amiről írnak, a legjobb szándékkal is azt mondhatjuk csak el, hogy legföljebb second-hand ismereteik vannak. Márpedig amiről csak olvastunk, legalább azt igyekezzünk tárgyilagosan kezelni. Főleg, ha ilyen förmedvények elkövetése árán is szeretnénk fenntartani azt a látszatot, hogy értelmesen, higgadtan állunk a dologhoz:

A Newsweek súlyos aránytévesztésben látszik leledzeni

Khm. Nem tudom, igazából miben látják a konzervativizmust a szerzők -- és ez talán az egyik legnagyobb hibája a blognak. Mindenesetre a konzervatív írásmód szerint "had" != "hadd". Aztán van minden cikkben pár olyan bonyolult mondat, hogy igazából nincs kedvem háromszor nekifutni. Ez az én hibám, gondolom, lehet, hogy ott van a lényeg mindig, és nem ott, ahol a szerző személyes hangvételű kiszólásokat tesz Brüsszel felé, hogy így meg úgy. Ezt nagyon nem kéne. De nem emiatt fiók, hanem azért, mert az értelmes embernek kevés, a nem értelmesnek sok. Görgetni kell lefelé, szórni ki az irrelevéns mellékszálakat, megérteni, hogy végül is honnan indul az érvelés. Hogy egy merészet mondjak: a nemzetállam, a blogból úgy tűnik, hagyomány, és mint ilyen, nem egy mesterségesen létrehozott valami, a valóság ennél persze nyilván bonyolultabb, de sajnos legtöbbször ilyenek a cikkek: nehezen, nyögvenyelősen lefektetett peremfeltételek mentén végigerőlködött okoskodás, aminek a végén szinte mindig elmarad a tanulás, megértés egyik legizgalmasabb, önállóan végzendő része, a szintézis.

konzervatorium.blog.hu

1 komment

Címkék: fiók világ dolgai

Rainbow-girl (colormekatie.blogspot.com)

2010.10.01. 07:52 WatchWitch

Egy kedves, vidám blogról szóló könnyed pénteki poszt lesz ez, semmi catfight, semmi dráma, viszont megint sok link. Ezt biztos mindenki ismeri már, több hasonló is van, és van a pasi, aki rendezi őket, és van a hasonlóan kreatív barátnője – na az utóbbi blogját ajánlom ma feedbe.

A lány meglepően fiatal (és még fiatalabbnak néz ki), Brooklynban él fent említett pasival és egy Moo nevű cicával, és azt mondja magáról, hogy fotós és "street artist", amit azért nem akarok lefordítani, mert akkor valószínűleg utcai zenészre asszociálnátok, és ő nem az – annál sokkal érdekesebb, majd mindjárt megmutogatom. De előbb egy szó arról, hogy miért annyira jó ez a blog: laza. Keresgéltem a magyar kínálatban is ilyenfajta hobbikra kihegyezett énblogokat, de szimpatikusakat egyelőre nem nagyon sikerült találni. Már a just for fun varrogató, gyöngyfűző, dekupázsoló alkotók-szerzők is annyira komolyan veszik magukat, hogy épp a lényege vész el az egésznek, arról nem is beszélve, hogy van, aki azon is erőlködik, hogy kedvtelése tömeges hajbókolást, esetleg némi pénzt is hozzon a konyhára (no pun intended). És akkor van ez a Katie Sokoler, és neki valahogy elhiszem, hogy az élete, akár a weboldala, egy nagy szivárvány, és imádja amit nap mint nap csinál, legyen az szórakoztató ötletelés vagy kemény munka - a blogon keresztül magánéletébe és művészetébe is betekintést nyerünk, mindkettő izgalmas, szokatlan és irigylésreméltó.

Katie szeret az ágyon ugrálni, és színes papírokból mindenféléket kivagdosni és hajtogatni, amiket a szobák falaira ragaszt, és a berendezési tárgyakra aggat, egy folyamatosan megújuló barátságos lakásért. Ha nem otthon ücsörög szabadidejében, akkor néha külföldre utazik mindenféle érdekes helyekre, és bárhol van, vicces dolgokat próbál ki. És nagyon gyakran mászkál New York utcáin, néha csak megfigyel, de legtöbbször beavatkozik: ajándékokat osztogat, üzeneteket hagy, gondolatokat olvas, lábnyomokat fest és szemeket szerel, árnyékokat és apró javítómunkásokat állít, katicákat és pillangókat és szíveket szór; és megfertőzi az olvasóit is. Kézimunka kedvelőknek és lakberendezőknek csomó okosság van benne, és olyan feel-good az egész, ahányszor rákattintok, mindig sokáig velem marad a hangulata, úgyhogy ha egyszer csak sok puszit osztó WitchBéka-matrica lepi el Budapestet, tudjatok róla, hogy emiatt van.

colormekatie.blogspot.com

Szólj hozzá!

Címkék: énblog feed hobbi

Szeretetkurvák (lujzanaploja.blog.hu)

2010.09.29. 07:05 watchcraft

Vagy alkudoznak, vagy bölcselnek,
de mind-mind pénzre vált reményt;
ki szenet árul, ki szerelmet,
ki pedig ilyen költeményt.

Először is, a kifejezés nem tőlem származik, viszont tökéletesen alkalmas arra, hogy összefűzze, s mintegy új megvilágításba helyezze, amit az ilyen típusú szerzőkről eddig írtam (itt, itt és itt).

Mindig azt hittem, hogy az identitáson rugózni tipikusan bölcsészlányokra jellemző dolog: zavarja őket szemüveges-tarisznyás vagy -- sztereotípia mellőzendő -- akármilyen létük ilyen-olyan nyűge és nyila, a kurva meg ugye (?) ott van minden nő lelke mélyén, hát szívesen lennének ők is mások, mint amik, legalább ideig-óráig, csak hát istenem, nem megy. (Hogyne mehetne.) És akkor kitalálnak ilyen dolgokat, hogy identitás, gender, meg tudom is én, még mit. De mi van akkor, ha nem teljesen visszafelé sül el a kurvaság? Ha van és hat is valahogy? Nos, úgy tűnik, abból lesznek az olyan blogok, mint a Lujza.

Tény, hogy nem egy Fejős Évába oltott Vass Virág, s ez jó is, de hogy Courier betűtípust használ, azt nem tudom elfelejteni neki. Egyébként is van valami mesterkéltség, pozőrködés a blog tipójában: finoman, de mégis tolakodóan igyekszik a tudtunkra adni, hogy itten kérem egy igazi íróval van dolgunk. Sine nobilitate. Ami a tartalmat illeti, kétségtelen, hogy ott is előfordulnak ilyen dolgok, a posztok olvasgatása közben nem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy mindez inkább egy hithű freudiánusnak való, nem nekem, az tudna csak rendesen csámcsogni a sztorikon. Egyébként vannak jó gondolatok, jó mondatok is, de ez az egész: a környezet, a szereplők, maga a főhős alakja olyan távoli és valószerűtlen, mint a szaturnuszi sarki fény a Hortobágyról, persze hacsak nem egyedülálló, melankolikus, a szexualitástól ambivalensen boldog és rosszkedvű, kielégülni képtelen, félrenevelt, gyermekvágyó, harmincas nők vagyunk egy penészedő belvárosi lakásban. Bizton állíthatom, hogy én nem tartozom ebbe a viszonylag komplex kategóriába, egyszerű vagyok, mint a barlangrajz: fiók.

lujzanaploja.blog.hu

 

74 komment

Címkék: szex szerelem fiók nyelv irodalom szeretetkurvák

What we've got here is... (failblog.org)

2010.09.27. 15:25 WatchDawg

Volt már pár blogunk itt, amelyiknél nagyjából biztos voltam benne, hogy senki nem innen ismeri meg, de a Failblogot bemutatni szinte arcpirító. Mit is mondhatnék? Az email-ben továbbküldött vicces anyagok nagy része származik innen, amelyik nem, az meg végül itt köt ki. Van pár ilyen próbálkozás a magyar neten is, de általában nem sikerül, pedig azt gondolnám, hogy nem olyan bonyolult egy ilyet összerakni. Hát úgy tűnik, mégis. Ha ezt a blogot feedbe tesszük, onnantól kezdve a "Fwd: Fwd: Fwd: NAGYON JÓ!!!!!" témájú leveleket tényleg gondolkodás nélkül szórhatjuk a szemétbe, pusztán arra kell majd figyelni, hogy nehogy mi legyünk végül azok, akik elkezdik küldözgetni a sok szart. Leginkább képek, kicsit kevesebb videó. A tartalom soha nem 18-as karikás, úgyhogy a gyengébb idegezetűek is bökhetnek. Kommentár nincs (lehet, hogy ez az, amiért jobb, mint a társai), szóval igazi fun. Ennyi elég is róla.

failblog.org

Szólj hozzá!

Címkék: fun feed világ dolgai

Pukkancs kirándul (varosjaro.blog.hu)

2010.09.24. 07:32 WatchWitch

Amikor egy blogot negatív kritikával illetek és kukába dobok, a leggonoszabb dolog, ami az elkövetőről eszembe jut az, hogy not the sharpest pencil in the box. Mert én ilyen finom úrilány vagyok; és mert, ugyan alapvetően jókat szeretünk ajánlani, azt sem bánjuk, ha a népek gyenge blogokba buta posztokat írnak, varietas delectat, így mi sem leszünk unalmasak. Nekem még az önjelölt házmesterek sem annyira antipatikusak, mint a fiúknak, mert ha már létezik ez az Abszurdisztánozó-bezzegelő jelenség (amit egyébként én is szívből utálok), logikus, hogy olyan is van, aki élelmesen meglovagolja: picsogásközvetítéssel könnyebb látogatót/kommentet/főoldalt szerezni, mint saját munkával. De oda akarok kilyukadni, hogy van olyan posztoló, aki az én béketűréshatáromat is feszegeti. A pesszimistákért sem rajongok, de mikor valaki tudatosan arra hajt, hogy mindenben észrevegye a kellemetlent, a rosszat, a csúnyát, és kizárólag csak ezekre hívja fel a figyelmet, annak nagyon szívesen lekennék két jó nagy pofont, hogy na látod, ez szar, nem az, ami miatt folyton nyavalyogsz.

Van ez a magát Városjárónak tituláló valaki, és mászkál Budapesten a kis fényképezőgépével, és lehúznivalókat keres; eddig minden rendben is lehetne akár (bár így is csak akkor, ha felvenné a Hibavadász vezetéknevet), mert bizony ebben a városban is vannak randa épületek és szemetes utcák dögivel – de itt a bejegyzések nagy részében nem erről van szó. Arról van szó, hogy háborodjunk fel vele együtt, mert az Oktogonon letört egy járdából három darab kőszegély, a Lágymányosi híd budai pilléréről leesett egy faldarab, a Flórián téren áll két rozsdás tábla, a Moszkván (jézusmária, mivé lesz így a világ?!) néhol két teljes lépcsőn kell felmászni a villamossínről, és a Hop-on/Hop-off(!) városnéző busz bárhol megáll az utasnak. És arról van szó, hogy emberünk előszeretettel mutogat olyan fotókat, amiken épületfelújítások és utcajavítások zajlanak, és természetesen azokon is szörnyülködjünk, mert miazmár, hogy képesek lezárni a lépcsőt, és állványt emelni a járdára, meg árkot ásni az úttestre, barbár ország ez kérem szépen.

Nem tudom, a városunkat járó más városban járt-e valaha, és ha igen, akkor a Vatikán falaira rajzolt graffiti miatt kiábrándult-e Rómából, vagy esetleg a falakon belül található többszáz éves festményeket kicsit fontosabbnak érezte, de bepróbálkoznék egy párhuzammal, hátha érthetőbb lesz. Mit szólna, ha én az alapján ítélném meg a blogját, ahogyan leírja a "hüjeség", "túrista", "tükrős" és "falonfűggő" szavakat, vagy hogy szellemesnek gondolja a magentára színezett T(ré)-Home címet, vagy hogy ilyen szövegvirágokat alkalmaz, hogyaszongya "a talmi csillogás pénzparipáinak lódobogása hallik". Hát nem ez alapján teszem, de attól még fiók.

varosjaro.blog.hu

5 komment

Címkék: fiók

Büszkeség és népítélet (bunti.blog.hu)

2010.09.22. 09:56 watchcraft

Nem tudom, hogy az elképzelés rossz-e alapvetően vagy csak máshogy kellett volna megcsinálni ezt az egészet, bár az alapötlet nem tűnik önmagában elhibázott gondolatnak. Mert ítélünk és ítéltetünk, ítélkezni persze jobban szeretünk, pláne az indexes olvasó, ezt sokszor tapasztaljuk. (Hogy a felelős kritikusokról már ne is beszéljek.) Gondolom, ebből a felvetésből indultak ki a blog szerzői-szerkesztői, meg azt is, hogy valamilyen tömegmegmozdulásra is számítottak, hiszen itt aztán végre kiélhetné magát minden mezei kommentelő. Úgy tűnik azonban, az egyes hírek újraközlése, majd az ezek kapcsán felajánlott virtuális megkövezés/ítélethozatal lehetősége önmagában még nem elég motiváló erő mindehhez. Lehet találgatni, hogy miért van így: vajon mert esélytelen a szájkaratésokat konstruktivitásra bírni, vagy mert az ilyen csípőből-mentalitásnak nyilván nem része a dolgok alaposabb megrágása; ezt ki-ki döntse el magában. Egy biztos, ez itt most fiók lesz – füstje van, lángja alig, a felvetések és az ezekre adott válaszok gyakran erőltetett humorizálásba torkollanak és ettől csak még izzadtságszagúbb lesz az egész.

bunti.blog.hu

4 komment

Címkék: fiók közéleti világ dolgai

Amikor az újrafelhasználás sem megy (kommentbajnok.blog.hu)

2010.09.20. 07:50 WatchDawg

A jó ötletek irgalmatlan elbaszása eléggé tud fájni. Sajnos itt is ez a helyzet. Aki van olyan önbántó, hogy kommenteket olvas bármilyen oldalon, azt egy-egy ütős/vicces megszólalás, amiből naponta pár akadhat magyarnetszerte, kárpótolja. Ezért örültem meg, amikor rátaláltam erre a dologra, na mondom ezek itt kigyűjtik nekem a tutit, semmit nem fogok veszíteni, ha cikkek végeztével tovább is navigálok. Na, ez nem jön össze. Valóban vannak kommentek, innen-onnan látszólag véletlenszerűen kiválogatva. És hogy a dolgot nem gép végzi valami igazi random függvénnyel, az csak abból derül ki, hogy ilyen szellemesnek szánt 1-2 mondatos bevezetőt is fűznek a dologhoz (azért a többes szám, mert bizony itt csoportos elkövetés van). Az hagyján, hogy maguk a kiválaszott hozzászólások a lehető legritkább esetben viccesek vagy valamilyenek (persze ez már önmagában fiók), de hogy még ezek a bevezetők is annyira tudnak jók lenni, mintha valami 80-as évekbeli ún. vicclap-ból származnának, az megbocsáthatatlan. Hagyjuk is. Nem kedzem el magyarázni, hogy mennyire jó lehetett volna ez a blog, ha nem csak olvasottság- és/vagy kommentvadász indíttatásból hozták volna létre, hanem átgondolják, megnézik, mivel járna kiszedegetni tényleg érdemes megszólalásokat, és miután eldöntik, hogy bírjuk ezt a melót, akkor vágnak bele. Úgyhogy a blog saját magára értelmezheti sajnos saját tagline-ját, mindenki jobban járna. Megint csak azzal zárom: kár érte.

kommentbajnok.blog.hu

Szólj hozzá!

Címkék: fiók